Főbb ágazatok, termékek

Andalúz ékszerészet

A córdobai ötvösművészet 5 évszázaddal ezelőttre nyúlik vissza. Az ékszerészet mestersége apáról fiúra szállt, és kézműves műhelyekben állították elő a szakemberek a termékeket. A múlt század 70-es éveiben kezdődött el az ékszerész cégeinek iparosítása és külföldön való bemutatása az ezer céget tömörítő Córdobai Ékszer-, Ezüst és Óraművesek Szövetség (Asociación Provincial de Joyeros Plateros y Relojeros de Córdoba) tevékenységének hatására. A szövetség Andalúzia legfontosabb ipari szektorát képviseli, ahol eredetgaranciával rendelkező ékszereket állítanak elő. A szövetség tagjai összesen 45 millió eurós ékszerexportot bonyolítanak le több mint 70 országban. Az említett szövetség létrehozott Córdobában egy Ékszerész Parkot, mely a maga nemében a legnagyobbnak számít Európában.
Spanyolország a világ egyik legfontosabb ékszerpiaca, Olaszország és az ázsiai országok mellett a legfontosabb exportőr. A córdobai vállalkozók az ágazat minden fontos, nemzetközi kiállításán képviseltetik magukat (Basilea, Vicenza, Las Vegas, Hong Kong, Iberjoya). A megfelelő ár-érték aránynak, és az eredeti dizájnoknak köszönhetően a córdobai ékszerek világszerte egyedülállóak.

Andalúz ékszeripar számokban (2008):

Az ékszerészet Córdoba ipari tevékenységének 43,70%-át adja.
Az Ékszerész Parkban (Parque Joyero) 200 vállalat kapott helyet.
Az ékszerészcégek közül 150 exporttevékenységet is folytat.
Az ékszeripar hozzávetőlegesen 15 000 személyt foglalkoztat, és további 8000 személy közvetetten kapcsolódik az ékszerészethez.
A córdobai ékszerexport a teljes spanyol ékszerkivitel 21%-át teszi ki.
Spanyolország ékszergyártásának pedig 60%-át eredményezi.
Spanyolország tartományainak megyéiből Córdoba a harmadik helyet foglalja el az export eredményeit tekintve Barcelona és Madrid után.

Az andalúz ékszerek népszerűsítésében az Európai Unió, az Extenda, a Spanyol Kereskedelmi Iroda, a Kereskedelmi Kamarák nyújt segítséget a córdobai cégeknek, valamint támogatást kapnak innovációs törekvéseikre az Uniótól, és spanyol államtól.

Az átfogó szabályozást tekintve még nem alakultak ki az európai egységesítési rendszerek a nemesfémek kereskedelmének szerkezetét, a garanciavállalást, és ellenőrzést illetően. Spanyolországban egyelőre a 80-as évek közepén hozott törvényi szabályzás keretében működik az ágazat. Ezek a rendelkezések kizárólag a belkereskedelemre vonatkoznak. Nagy szükség lenne egy közösségi szabályozásra, hogy az államok közötti kereskedelem technikai problémáira megoldást hozzon.

Ékszerpark (Parque Joyero)

Az ékszerpark számos ékszergyártó cég közös székhelyéül szolgál. A létesítmény nagyon komoly biztonsági rendszerrel felszerelt, és a telepen belül olyan szolgáltatásokat létesítenek, melyek lehetővé teszik, hogy a dolgozók és a cégvezetők egyaránt mindent elintézhessenek a falakon belül. Vagyis nem csak szociális létesítmények találhatók itt, mint például étterem, bank, hatalmas kert, de kiállító terem és tárgyalóhelyiségek is. A jó üzletek záloga, hogy a cégek az alapanyagoktól a sorozatgyártott kiegészítőkön (pl. fülbevaló hátlap) át az ékszeripari gépekig minden, a gyártáshoz szükséges terméket beszerezhetnek itt. Mivel Córdoba ékszerészete igen nagy múltra tekint vissza, és a város méreteit tekintve aránytalanul nagy az ékszerészek száma, az ékszerpark ötlete igen időszerűnek bizonyult. Córdoba nem csak Andalúziát szolgálja ki, de Spanyolország határain túlra is képes exportálni abból a mennyiségből, melyet évente termel. Az ékszerpark sok gyártót összefogó intézménye a belföldről vagy messzebbről érkező tárgyalópartnerek dolgát is megkönnyíti, hiszen több céggel tudnak tárgyalni egyetlen utazás alkalmával.
A Parque Joyero építési terve 1998-ban született meg, az átadás 2005. júniusában történt, azóta több mint 100 manufaktúra és kapcsolódó ipari vállalat talált otthonra a Córdobától alig 5 km-re fekvő parkban. Napjainkra a 87.345 négyzetméteren elterülő 140 betölthető egység 90%-a betelt.

A következő generációk képzését segítendő, egy 12 éve működő iskola is ideköltözött a komplexumba. Itt bárki tanulhat, akár magyar diákok is jelentkezhetnek ide 21 éves korig, de a spanyol nyelv ismerete alapfeltétel. A (német és firenzei kapcsolatokkal) nemzetközi együttműködésre készülő iskolában regionális dolgozókat képeznek ki. Az oktatás első részében dizájnt, prototípus-tervezést tanulnak, majd a legújabb technikai berendezések, szoftverek használatát, melyet a gyakorlati oktatás során sajátítanak el teljes egészében. Az iskola meglepő módon olyan gépek birtokában van, melyekkel a legnevesebb gyártók, pl. a Carrera y Carrera beszállítója dolgozik; s talán érdemes kiemelni azt az új berendezést, mely már a platinát és titánt is képes megolvasztani. A képzés szakmai mélységét jelzi, hogy az önálló dizájnok megvalósításán túl archeológiai leletek reprodukcióit is készítik itt, vagyis a régi korok technikáit éppúgy kötelező megismerni és használni tudni, mint a modern gépsorokat.

Joyacor

A Joyacor ékszerkiállítást először 1984-ben rendezték meg Córdoba ötvösei, ezüstművesei és órásai számára (utóbbiak száma csekély). 2007-ben a rendezvényen több mint 200 cég állított ki, melynek mindössze 5%-a nem helybéli illetőségű. Akkor harmadik alkalommal adott otthont az ékszerpark a kiállításnak, hiszen megnyitása óta nem találhatnának ennél alkalmasabbat a célra. A kiállítóterület 12000 négyzetméter, melyen a standokon kívül egy bemutatókhoz használt színpad és a dizájnverseny kellékei is helyet kaptak. A kiállításon külföldi kereskedők és a sajtó képviselői is részt vettek.
Érdemes tudni a córdobai ékszerészetről, hogy bár készítenek önálló tervek alapján kollekciókat, a gyártók többsége a középszegmenst képviseli, és a hétköznapi ékszerviselet igényeit elégíti ki. Jellemző egyedi témaválasztás a katolikus jelképek feldolgozása, illetve a nagyobb, főként sárgaarany ékszerek készítése. Egészen a XVI. századig visszakereshetjük a feljegyzéseket, ha az ötvösök munkásságát tanulmányozzuk, hiszen 1503-ben tömörültek először a córdobai ezüstművesek olyan csoportosulássá, mely már bizonyos privilégiumokat is képes volt kiharcolni magának. Tagjaik lassanként nemesi sorba emelkedtek, a nőknek megengedték a selyemruhák viselését. Az ezüstöt részben az új kontinensről, Amerikából hozták. 1746-ban V. Fülöp király az ezüstművesek csoportjait a város egy-egy meghatározott körzetébe telepítette, így biztosítván az ellenőrzött minőséget. Szervezetük egyre komolyabb és sokrétűbb funkciókat látott el, majd kedvezőbb fekvésű helyről is gondoskodott a manufaktúrák működéséhez – mi több, a kereskedelem fejlesztését is támogatta. Így napjainkban egy jól szervezett rendszer eredményes tevékenysége figyelhető meg az ékszerparkban és a város egyéb részein.

Andalúz ékszerészek Magyarországon, magyar ötvösök Andalúziában

2008-ban a Nemesfémművesek Országos Ipartestülete és a Córdobai Ékszer-, Ezüst és Óraművesek Szövetsége között megállapodás született. Az együttműködés értelmében 4 éven át a Nemesfémművesek Országos Ipartestülete andalúz ékszerészek bemutatkozását segíti a Budapesten rendezett szakmai vásáron, míg a Córdobai Ékszer-, Ezüst és Óraművesek Szövetsége lehetőséget biztosít magyar ékszerész vállalatok részvételére a JOYACOR nemzetközi ékszervásáron Córbobában.

A tartalomhoz felhasznált cikk: Ékszer magazin - Székelyhidi Judit: „Córdoba”, 7. évfolyam 3. szám, 2007. május/június

Vissza az oldal tetejére